Fűtés klímával
A mai korszerű, inverteres klímák segítségével magas hatásfokkal és komfortosan lehet fűteni a lakásunkban. A közkeletű tévhittel ellentétben ezekben a klímákban nem fűtőszál melegíti a levegőt, mint a hősugárzókban, hanem hőszivattyú készíti a meleget a klímában lévő hűtőközeg összesajtolásával és annak kitágulásával. A fűtő üzemmódban a klímában fordítva működik a hőáramlás: belül képződik a meleg, míg a kinti hőcserélőt hűteni fogja a készülék.
Miért jó a klímával fűteni?
- gázhálózattól függetlenül bárhol kialakítható.
- nem szükségesek hozzá engedélyek és komplikált kéménymunkálatok
- klímával lokálisan is fűthetjük házunkat, lakásunkat a kívánt hőmérsékletre
- jelentősen olcsóbb bármilyen más elektromos fűtési megoldásnál (hőszivattyú hatékonyság)
- könnyen telepíthető és később is módosítható az esetleges felújítások, átépítések függvényében
- a fűtés mellett a lakás hűtése, páramentesítése, sőt a por, pollenek kiszűrése is megoldódik
Hogyan működik a klímával való fűtés?
Teljesen leegyszerűsítve pár mondatban igyekszem elmagyarázni a hőszivattyúk működési elvét: a hőszivattyú a thermodinamika második törvénye által leírt fizikai folyamatot használja fel, azaz a hő az alacsonyabb állapotú rendszer felől a magasabb felé áramlik.
De hogyan lesz ebből a téli mínusz 10 fokban a lakásban plusz 20 fok?
A hőszivattyú kültéri egységében egy mínusz 60 fokos hűtőközeg áramlik, amelyik a mínusz 10 fokos külső hőmérséklettel találkozva már egy +50 fokos különbséget jelent, ami a kompresszor által munkára fogva a beltéren képes felmelegíteni a levegőt, vagy hőszivattyús fűtésnél a rendszerben keringő vizet.
Mivel ez a tevékenység munkát igényel a klíma/ hőszivattyú részéről, így a rendszerünk akkor működik a leghatékonyabban, ha minél kisebb hőmérséklet különbséget kell kiegyenlítenie a kompresszor munkája által. Tehát ahogyan csökken a külső hőmérséklet, úgy csökken a klímaberendezésünk hatékonysága is a fűtésben, mivel egyre több energiát kell felhasználnia.
Fontos tudnivaló, hogy a klíma kültéri egységünknél - főleg párás időben - lekondenzálódik a nedvesség és a kültéri tálcában csapódik le, illetve kifolyik a klíma alján.
Ez a folyadék a hideg időben megfagyhat és feltorlódhat a tálcában, majd a klíma kültéri egységének lapátját elérve tönkreteheti a klímánkat.
Ennek a jelenségnek a megelőzésére alkalmazzuk a kültéri cseppvíztálca fűtését egy behajlítható fűtőszál és az ezt bekapcsoló termosztát beépítésével. A termosztát nulla fok alatt bekapcsolja a fűtőszálat és nem engedi belefagyni a lekondenzálódott párát a lefolyóba. Hosszabb cseppvízcső esetén magát a csövet is fűteni kell, mivel hiába fűtjük fel a kifolyást, ha egy másik szakaszon jégdugó képződik és nem a kijelölt helyre távozik a víz, hanem szabályozatlanul a csepptálcából az erkélyre, földre, szomszéd ablakába stb. Egy ilyen téliesítő szett klímánkénti költsége bruttó 25.000 Ft-ba kerül.
Az inverteres klímákkal akár -25 fokos kinti hőmérsékletnél is lehet fűteni (igaz, ekkor már jelentősen rosszabb a hatékonysága, mint amikor kisebb hőkülönbséget kell kiegyenlítenie).
Mit jelent a SCOP érték?
A fűtésre használt energia a kinti hőmérséklet csökkenésével párhuzamosan növekszik. Mindegyik klímának van egy hatásfok-görbéje, ami azt mutatja, hogy egy egység villamos energiából hány egység hőenergiát képes leadni a készülék, és mindezt milyen külső hőmérséklet mellett. Ez a mérőszám az SCOP érték (Seasonal Coefficient of Performance , ami a szezonális teljesítmény-együtthatót jelent). Ez egy mutató, amely azt jelzi, hogy egy adott környezeti hőmérséklet-tartományban mennyire hatékonyan működik a klímaberendezés., ami egy szezonálisan és földrajzilag méretezett mennyiség, ami az adott éghajlatnak megfelelő valós hatékonysági értéket modellez. Minél magasabb a SCOP értéke egy készüléknek, annál energiahatékonyabb.
Mennyi klíma képes kifűteni a lakásomat?
A klímával történő fűtést úgy kell elképzelni, hogy amelyik szobában van beltéri egység, ott meleg lesz, ahol nincsen, ott pedig nem. Pontosan úgy működik ebben az esetben is, mint egy radiátoros vagy konvektoros fűtésnél!
Tehát egy teljes lakás fűtéséhez több beltéri egységre is szükség lesz, illetve a kisebb helyiségek (fürdőszoba, wc stb.) infrapaneljeiről, vagy más fűtési megoldásáról is gondoskodni kell. Nem szabad a fürdőszoba párás környezetébe klímát tenni és felesleges is. Nagyobb terek, nappalik vagy hálószobák, gyerekszobák temperálására viszont kifejezetten alkalmas egy fűtésre optimalizált klíma. Gyorsan és hatékonyan emeli a szoba hőmérsékletét, mindezt energiatakarékosan és gázhálózattól független módon!
Érdemes tudni, hogy még azok a vásárlóink is rendkívül elégedettek a klíma fűtési opciójával, akik eredetileg csak hűtésben gondolkodtak, de kipróbálták és azóta rendszeresen használják!